A bejegyzés időpontja: | 1754. 03. 10. |
Kiegészítő szöveg: | ad d/iem/ IV. Id/uum/ Mart/ii/ A/nno/ O/rbis/ R/enovati/ MDCCLIV. |
Nyelve: | latin |
A bejegyző adott-e meg keltezési helyet? | Igen |
A bejegyzés helye: | Sopron |
Egyéb névváltozatok: | Oedenburg, Ödenburg, Sempronia, Sempronium |
A bejegyzésben olvasható alak: | Sempron/ii/ |
A bejegyző adott-e meg jelmondatot? | Igen |
A jelmondat szövege: | Meum Jesus Tutamen Et Solatium. |
Nyelve: | latin |
Kiegészítő szöveg: | Symb/olum/ |
Nyelve: | latin |
Tartalmaz-e ábrát a bejegyzés? | Nem |
A bejegyzéshez tartozik-e utólagos megjegyzés? | Nem |
A bejegyzés tartalmaz-e dedikációt? | Igen |
Az albumtulajdonos nevének főalakja: | Perlaki, Gábor |
Kiegészítő szöveg: | Optimae spei Juuenem philothecarium, patriae oras continuandorum apud exteros studiorum ergo relinquentem cum voto felicissimorum successuum hoc Bucheriano apophtegmate largire, suamque ei memoriam ex meliori commendare voluit |
Nyelve: | latin |
A bejegyzés tartalmaz-e aláírást? | Igen |
A bejegyző neve: | Torkos, József (Torkosch, Josephus; Torkoss, József) |
A bejegyző saját aláírása: | Josephus Torkos |
A bejegyző titulusa: | M/agister/ ... Eccl/esiae/ Sempron/iensis/ Evang/elicae/ V/erbi/ D/ei/ M/inister/ |
Nyelve: | latin |
A bejegyzés tartalmaz-e inscriptiót? | Igen |
Az inscriptio szövege: | Coelum colenti caste et innocenter Nulla copia clauditur unquam. Ei Mella sudabunt silices, et ipse Fundet rubus asper amomum. |
Formája: | Verses |
Nyelve: | latin |
Szerző: | Buchner, August |
A bejegyző forráshivatkozása: | Buchnerus Epl. XXI. |
Lelőhely: | Evangélikus Országos Levéltár (Budapest) |
Jelzet: | VI. 76. |
Oldalszám: | 111. |
Az albummal kapcsolatos szakirodalom: | 1. Böröcz, 341. |
A bejegyzővel kapcsolatos szakirodalom: | 1. Wurzbach, XLVI. 140. |
A tulajdonossal kapcsolatos szakirodalom: | 1. Hrabowszky |
Az albumnak használt nyomtatvány bibliográfiai adatai: | Az album nem nyomtatvány. |
Az albummal kapcsolatos általános megjegyzések: | Az albumban 1754-1757 között keltezett bejegyzések olvashatók. A 19. század 70-es, 80-as éveiben a Perlaki-család több tagja is üdvözlő sorokkal tisztelte meg "nemes őse szellemét" (p. 5., 6., 57.). A 128-129. oldalakon olvasható szövegrészek funkciója bizonytalan. Ezeket nem tekintettük bejegyzésnek. Ugyancsak bizonytalan a 228. oldalon olvasható német és magyar nyelvű versek funkciója is. |