Inscriptiónak a bejegyzés jobbára különféle citátumokból álló, illetve a bejegyző saját fogalmazványaként lejegyzett, a citátumokhoz szorosan kapcsolódó, azokkal azonos funkciójú szövegrészei minősülnek.

Ha a bejegyzésben szerepel inscriptio, akkor annak szövegét betűhű átírásban, a rövidítések jelölt feloldásával közöljük.

Ha a bejegyző több forrásból származó (gyakran különböző nyelvű) citátumot vagy ezekkel azonos funkciójú, de saját megfogalmazású szövegrészt is beilleszt bejegyzésébe, akkor ezen (általában jól szeparálható) szövegrészeket egymástól szegmentáljuk és arab sorszámok segítségével elkülönítjük.

Az inscriptióról, illetve a különböző inscriptio-részekről azok formáját, nyelvét, forrását illetően közlünk adatokat. Ha a bejegyzésben olvasható inscriptio több, egymástól szeparálható inscriptio-részből áll, akkor az ezen részekkel kapcsolatos adatokat az egyes inscriptio-részek sorszámára történő utalással közöljük:
- Jelöljük, ha egy adott inscriptio vagy inscriptio-rész formája verses. Ha egy citált inscriptio, vagy inscriptio-rész forrásadatait sikerült megállapítanunk, akkor az abban az esetben is versesnek minősül, ha a bejegyzésben olvasható szöveg (pl. rövidsége okán) önmagában nem lenne versnek tekinthető. Ilyen esetekben minősítésünk tehát azt jelzi, hogy az adott inscriptio vagy inscriptio-rész verses műből származó citátum. Ha egy inscriptio vagy inscriptio-rész (esetleges) forrásadatai ismeretlenek, akkor az csak abban az esetben minősül versesnek, ha a bejegyzésben olvasható szövegrész ténylegesen is verses.
- Az inscriptio, illetve az egyes inscriptio-részek nyelvét (ez utóbbi esetben az inscriptio-részek sorszámára történő utalással) külön jelöljük.
- Ha az inscriptio, vagy valamely inscriptio-rész citátum, s a citált szöveg forrásadatait sikerült megállapítanunk, akkor ezen adatokat (ahol ez lehetséges, s az egyes inscriptio-részek sorszámára történő utalással) a szerző neve, az idézett mű címe, az idézett szöveg pontos helye sorrendben adjuk meg. Az ismert szerzőhöz vagy ismert műhöz nem köthető különféle szólásokat, közmondásokat stb. egységesen a "sententia" kifejezéssel jelöljük.

A bejegyzők esetenként maguk is közlik az inscriptio vagy az egyes inscriptio-részek forrásadatait. A bejegyző által közölt ilyen forrásadatokat (az inscriptio-részek sorszámára történő utalással) betűhűen, a rövidítések feloldása nélkül közöljük.

Hogy egy adott inscriptiót vagy inscriptio-részt ténylegesen milyen forrásból citál a bejegyző, azt akkor lehet csak bizonyosan megmondani, ha bejegyzésében ő maga adja meg a vonatkozó forrásadatokat. Az egyéb esetekben általunk megállapított és közölt forrásadatokat épp ezért némileg provizórikusnak kell tekinteni.